Színház, mint eszköz
A színházi nevelés a drámapedagógiai tevékenység azon ága, melyben más dramatikus tevékenységformáktól eltérően nagyobb teret kap a színházi formanyelv alkalmazása. A színházi nevelési programok esetében azonban a színház minden esetben eszköz, azaz mindig alárendelt annak a témának, amelynek megértésében változást kívánnak elérni a társulatok. A színház eszköz-funkciója ugyanakkor nem jelenti a művészi minőség iránti igény feladását.
Kiindulópontja az, hogy a gyerekek, a fiatalok társadalmunk aktív, cselekvő és gondolkodó tagjai. Mint minden embernek, nekik is alapvető szükségletük az őket körülvevő világ megértése, és ez folyamatos kölcsönhatásban van önmaguk megismerésével. Ennek a bonyolult folyamatnak a középpontjában a társadalom által elfogadott, képviselt értékek, és a személyes, emberi értékek ütköztetése áll.
Társadalmi, erkölcsi vagy lélektani problémák
A színházi nevelési foglalkozások minden esetben társadalmi, erkölcsi vagy lélektani problémákat járunk körül a gyerekekkel, fiatalokkal közösen. A TIE-társulatok a színházat és a drámát eszközként használják, a cél minden esetben a probléma megértésének elmélyítése.
A színházi nevelés módszerének lényege, hogy a nézőket aktívan bevonja a színházi folyamatba, a színházi előadásba. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek, fiatalok nemcsak megfigyelői, hanem sokszor írói is a színpadon megjelenített történetnek, és ez a történet játékban, a helyzetek eljátszásával születik.
A Keret Alkotó Csoport tevékenységének alapvető célja, hogy színházi eszközökkel feltett kérdésekre adható válaszokat az aktuális néző-résztvevő belehelyezkedése által átélhetővé és megérthetővé tegye. A csoport által használt módszer ily módon nagyban hozzájárul a társadalmi felelősség minél szélesebb körű tudatosulásához. Az előadás hatására az ott és akkor jelenlévőkben kérdések generálódnak, melyeket moderátor segítségével a helyszínen megbeszélnek, megvitatnak.
Az emberi állapot végletei
A színházi nevelési foglalkozás olyan helyzeteket teremt, amelyekben a gyerekek felelősséget vállalnak önmagukért. Sokszor olyan szélsőséges példákat mutat, amelyekkel még a legkényelmesebb nézőt is állásfoglalásra kényszeríti. Az emberi állapot végleteit mutatja meg, amelyekbe önmagunkat belehelyezve meghatározhatjuk saját viszonyunkat az adott problémához.
Ebben a folyamatban a színház mindig eszköz. Olyan eszköz, amely színházi eljárások, technikák alkalmazását és átfogó, elsődleges nevelési célt feltételez. A cél a megértés elmélyítése abban a témában, amelyet a színházi nevelési program kijelöl. A módszer egyben a problémamegoldás, a problémakezelés módjának javítását tűzi ki céljául, mely a tanulás, a felnőtté válás alapját (is) jelenti.
Eszköztárunk a rögtönzések színházától a drámapedagógián át a tantermi színházi nevelésig tart.